Gyógyító gyümölcsök 2.
A gyümölcsök és zöldségek számos vitaminnak, ásványi anyagnak és egyéb természetes anyagoknak a forrásai, melyek segíthetnek a szervezet védekezésében a különböző krónikus betegségekkel szemben. Az étkezések kiegészítőjeként – megfelelő diéta tartása mellett – és az életmód kis változtatásával az egészséges test fenntartásának kulcsai lehetnek.
Görögdinnye – Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzések körülbelül az 5000 évvel ezelőtti Egyiptomból származnak. A gyümölcsöt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. A X. században már termesztették Kínában. A XIII. században már hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.
Fogyasztását az ókorban lázcsillapításra és a szoptató anyák tejtermelésének fokozására ajánlották. Vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. Közkedvelt frissítő hatású, lédús nyári gyümölcs. Fogyni vágyók ideális tápláléka alacsony kalóriatartalma és magas víztartalma, illetve vízhajtó hatása miatt. A görögdinnye gazdag káliumban, folsavban és A-provitaminban. Bőséges víztartalma miatt az emésztőrendszer működését serkenti. Méregtelenítő és a szervezet sav-bázis egyensúlyát szabályozó hatását nagyanyáink is ismerték.
Meggy – Származási helye Eurázsia. Elődeink a Honfoglalás idején bizonyíthatóan ismerték a meggyet. A XV-XVII. században már hazánkban és Európában is népszerű gyümölcs volt.
A meggyet akár az orvos is felírhatná, hiszen magas vitamintartalma, antioxidáns hatása és savjai számtalan panaszt enyhítenek. Gazdag vitaminokban (A-provitamin, B1-, B2-, illetve C-vitamin) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink). Nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat. A friss gyümölcs gazdag vasban, kalciumban és magnéziumban, és található benne foszfor is. Közismert a bélműködésre gyakorolt pozitív hatása, melynek révén a legmakacsabb székrekedést és a puffadásos panaszokat is enyhíti. Szárából készült gyógytea segíti a vizelet kiválasztását és a szervezet méregtelenítését. A leveléből készült teát a népi gyógyászatban köhögéscsillapítóként fogyasztották.
Sárgabarack – Őshazája Kína. Hazánkba római vagy török közvetítéssel jutott el. A zamatos barackfajta legértékesebb táplálékaink közé tartozik.
A barack igen nagy mennyiségben tartalmaz A-provitamint és C-vitamint, valamint számos enzimet, aminosavat és ásványi anyagot, káliumot, ként és foszfort. Két-három sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Aszalt változatban megőrzi tápértékét, így télen is fogyasztható. Magas rost-tartalma emésztést javító, hashajtó hatású. Béta-karotin tartalma révén kitűnő antioxidáns, segíti a szem, a bőr, a haj és a köröm egészségének megőrzését. Ezen jótékony hatásai miatt a kozmetikai ipar is szívesen használja.
Szilva – A szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékéről származtatják. Az aszalt szilva a népvándorlás fontos élelmiszere volt.
A növényi antioxidánsok közül jelentős mennyiségben tartalmaz antocián színanyagokat, rutint és quercetint. A szilva és az aszalt szilva az egyik legjobb vértisztító hatású gyümölcsünk. Értékes tápláléka az agynak és az idegrendszernek, mert serkentő, frissítő hatású. Magas cellulóz-tartalmának köszönhetően emésztést elősegítő, székrekedést enyhítő tulajdonsága. Kiemelkedően magas a kálium tartalma. A szilvalé az egyik leggazdagabb forrása a vasnak, kalciumnak, magnéziumnak és foszfornak. Az aszalt szilvában ugyanazokat az értékeket megtaláljuk, ami a friss gyümölcsben is megvan.
Őszibarack – Eredeti hazája Kína északi és középső területein van, ahonnan a „selyemúton” vitték Perzsiába, majd Görögországon keresztül a Római Birodalomba. Európában először a mediterrán kolostorkertek különleges növénye volt. A zamatos, lédús őszibarack igen kedvelt gyümölcs.
Alacsony kalóriatartalma miatt bátran fogyasztható nagyobb mennyiségben. Magas az A-provitamin, C-vitamin, B-vitamin és biotin, illetve magnézium, kalcium és boron tartalma. Főleg a sárga húsú fajták segítik a bőr és a haj egészségének megőrzését. Niazin-, magnézium-, szelén- és cinktartalma javítja a közérzetet és segít leküzdeni az idegességet. Pektin és rost-tartalma segíti az emésztést, csökkenti a székrekedéses panaszokat. Éretlen magos gyümölcsét, levelét, gyökerét és gyantáját gyógynövényként is hasznosítják.
Szőlő – A szőlő az emberiség egyik legrégebben ismert növénye. A legenda szerint az első részeg ember Noé volt, akinek hétezer évvel ezelőtt saját szőlőjének leve ártott meg. A görögök és a rómaiak kultuszszerűen használták a szőlőt. A kolostorok földjein a középkortól újabb és újabb szőlőfajták születtek. Eleinte szívesebben készítettek vörösbort, hiszen az Krisztus kiontott vérét jelképezte.
Jelentős cukortartalma, amely elsősorban könnyen felszívódó szőlőcukor, szellemei és fizikai megterhelést igénylő tevékenységesetén gyors energiaforrást biztosít. Magas kálium-tartalma miatt jó vízhajtó, méregtelenítő gyümölcs. A népi gyógyászatban húgyúti kövesség megszüntetésére használták. Bélműködést serkentő hatása miatt elődeink emésztési panaszok esetén alkalmazták. Számos tanulmány említi, hogy a vörös szőlőből készült vörösbor flavonoidjai – antioxidáns hatásuk révén – csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.
Kapcsolódó oldal: Gyógyító gyümölcsök 1.